A fém aranyat évszázadok óta értékesnek tartják. Időnként az emberek olyan helyeket fedeztek fel, ahol az aranyat ki lehetett ásni a földből. Ez aranylázhoz vezetett, amikor sok más ember is elindult ugyanarra a helyre, abban a reményben, hogy ők is aranyat találnak.
A legnagyobb észak-amerikai aranyláz Kaliforniában zajlott. Ez 1848-ban kezdődött, amikor egy ács aranyat talált Sutter’s Millnél, a Sacramento folyó közelében. 1849-ben már 80 000 aranykereső – úgynevezett “negyven bányász” – volt a környéken.
Az 1851-es aranyláz az ausztráliai Victoria tartomány Ballarat és Bendigo régiójába vonzotta az embereket. Az emberek akár 200 font (75 kilogramm) súlyú aranyrögöket vagy -darabokat is találtak.
Egy másik nagy aranyláz a kanadai Yukon Territóriumban található Klondike folyó mentén zajlott. A hideg időjárás ellenére 1896 és 1899 között mintegy 30 000 ember érkezett. Alaszkában is találtak némi aranyat.
1886-ban egy gyémántásó aranyat talált Dél-Afrika Transvaal régiójában. Ma Dél-Afrika a világ legnagyobb aranytermelője.
Az aranyat gyakran elszigetelt, kevés emberrel vagy várossal rendelkező területeken fedezik fel. De mivel sok embert vonz az arany, az ilyen területek körül több nagyváros is kialakult. Ezek közé tartozik a kaliforniai San Francisco, az ausztráliai Melbourne és a dél-afrikai Johannesburg.