Elavult böngészőt használ

Mesterképzésem utolsó egységében egyre inkább tudatosult bennem, hogy az amigdala milyen fontos szerepet játszik a stressz kezelésében és a szorongás csökkentésében.

Az egészségügyi környezet különösen stresszes hely lehet, és az ápolók gyakran szembesülnek időhiánnyal, etikai dilemmákkal és azzal, hogy nyomás alatt kell teljesíteniük.

Munkahelyi stressz és az ápolói kiégés

Minden ember másként értelmezi a stresszt, ami egyesek számára lehet pozitív, mások számára pedig fenyegetésként (Jennings, 2008). A munkahelyi stressz egészségügyi probléma és munkahelyi veszélyforrás is (Jennings, 2008).

1960-ban Menzies “az ápolók körében a szorongás négy forrását azonosította: betegellátás, döntéshozatal, felelősségvállalás és változás” (idézi Jennings, 2008). Míg az ápolók munkahelyi stressze kapcsolódhat “a fizikai munkához, az emberi szenvedéshez, a munkaidőhöz, a személyi állományhoz és a személyközi kapcsolatokhoz” (Jennings, 2008).

Az ápolók munkahelyi stressze a technológia növekvő használata, az egészségügyi költségek emelkedése és az egészségügyi környezetben tapasztalható rendezetlenség miatt növekedhet (Jennings, 2008).

Az ápolói “kiégés” a krónikus stressz következménye lehet; a kiégés gyakori a közvetlenül interperszonális munkakörökben, például az ápolásban (Jennings, 2008). A kiégést “szindrómaként írják le, amelyet érzelmi kimerültség, személytelenedés és a személyes teljesítőképesség csökkenése jellemez” (Jennings, 2008).

Az ápolók számára sajnos a munka- és a családi élet nem választható el teljesen egymástól, és a munka, a gyermeknevelés mint elsődleges gondozó és a házastársi kapcsolatok közötti multi-taskinggal kapcsolatos kollektív stresszfaktorok hajlamossá tehetik az ápolókat a kiégésre és a stresszre (Jennings, 2008).

A munkahelyi stressz és a kiégés nem csak az ápolókat érinti egyénileg, hanem az egészségügyi szervezeteket is (Jennings, 2008). Az egészségügyi problémák a neuroendokrin stresszre adott fiziológiai reakciókból adódhatnak (Jennings, 2008). Nyilvánvaló, hogy ez távolléthez, a személyzet fluktuációjához és ezt követően az ügyfelek számára nyújtott ellátás minőségének romlásához vezethet (Jennings, 2008). Ezáltal elengedhetetlen, hogy az egészségügyi szervezetek a munkakörnyezetet olyan hellyé alakítsák át, amely elősegíti a munkával való elégedettséget, az ügyfelek biztonságát és az összes érdekelt fél jólétét (Jennings, 2008).

Neuroplaszticitás az amigdala újratanítására

Egy érdekes nézőpontot vetett fel Bergland (2013), amelyben kiemelte, hogy a neuroplaszticitásról általában az új idegpályák kiépítése szempontjából beszélnek, de talán szükséges lenne megfontolni a negatív/nemkívánatos idegpályák lebontásának elősegítését olyan állapotokban, mint a szorongás.

Az amygdala átképzése - Neuroplaszticitás az amygdala agyának átképzéséhez

Az idegrendszeri képalkotás különböző szorongásos zavarok esetében fokozott amygdala-aktivációt mutatott ki (Shin & Liberzon, 2010). A Nyugalom Klinika (é. n. d.) az amigdala-t úgy írja le, mint “az agyalap közelében lévő kis, mandula alakú magcsoportok halmazát”. Az amygdala a harc vagy menekülés választ váltja ki, amikor érzelmi vagy környezeti kiváltó okok miatt veszélyt érzékel (Calm Clinic, é. n. d.).

Tovább az amygdaláról (Calm Clinic, é. n. d.).):

  • Az agynak az a része, amely inkább reagál, mint gondolkodik
  • “Nem az a feladata, hogy kitalálja, miért félünk, hanem hogy figyelmeztessen, ha a rossz emlékek támogatják a harc vagy menekülés reakciót, és ha igen, akkor kiváltja ezt a harc vagy menekülés reakciót. (Nyugalomklinika, é. n. d.)
  • Ezért nem biztos, hogy ki lehet beszélni magunkat a stresszválaszból
  • A félelemnek való kitettség érzéketlenné teheti az amigdala működését
  • “Mivel a gondolatok és emlékek kiváltják az amigdala működését, a nem tetsző testi érzések is megragadnak bennünk”. (Unlearning Anxiety, 2017)

A szorongás láncreakciója

A Nyugalomklinika (é. n. d.) a szorongás láncreakciójára a következő példát vázolja fel:

  1. Egy érzelmi vagy környezeti kiváltó ok (e.pl. egy rögeszmés negatív gondolat)
  2. Amygdala harccal vagy meneküléssel reagál (pl. úgy érezheti, hogy menekülnie kell)
  3. Mellékvese működés (pl. epinefrin szabadul fel a véráramba és a testi folyamatok “felgyorsulnak”)
  4. A vércukorszint megemelkedik a gyors energiafelhasználás érdekében az epinefrin hatására
  5. Rázkódás következik be a megnövekedett energia miatt és azért, hogy “ösztönözze a vért, hogy elérje a test végtagjait”
  6. Dobogó szív, mivel az epinefrin és a megnövekedett pulzusszám következtében
  7. Az elpirulás állítólag az izmok által fel nem használt vér miatt következik be
  8. A légzésszám megnövekedett az oxigénellátás érdekében
  9. A szív és a tüdő fokozott igénybevétele miatt fellépő mellkasi diszkomfortérzés

Hogyan lehetünk képesek az Amygdala újratanítására?

  • Viselkedések és emlékek átképzése – szorongás nélküli viselkedés és emlékek átformálása pozitívabbá (Unlearning Anxiety 2017)
  • Tanítsuk meg az amigdalát arra, hogy a kondicionált reakció nem veszélyezteti a biztonságunkat (Unlearning Anxiety 2017)
  • Az egészséges táplálkozás és a testmozgás megelőzheti a stressz/szorongás egészségügyi szövődményeit, vagy elősegítheti, hogy könnyebben megbirkózzunk vele (Calm Clinic n. d.)
  • Látogasson el https://www.unlearninganxiety.com/tools/ további információkért a Mindfulnessről, az Elfogadás Elkötelezettségelméletről (ACT), a Dialektikus Viselkedésterápiáról és a Pozitív Pszichológiáról, és ezek segíthetnek a szorongás kezelésében

Érdekes idézet az Unlearn Anxiety-től (2017):

“Leonardo di Caprio önként ment bele a kényszerbetegségbe a munkája miatt. Igen, így van. Az Aviátor című filmben játszott szerepe után Leonardo körülbelül egy évig kényszerbetegségben szenvedett. Hogy ezt kontextusba helyezzük, ez azt jelenti, hogy érzékenyítette a saját amigdaláját. Ennyire plasztikus az emberi agy. Aztán, miután mindfulness kezelésben részesült, ismét újra bedrótozta az agyát, hogy meggyógyítsa a kényszerbetegségét. Ezután leérzékenyítette az amigdaláját. A tapasztalata olyan volt, mint egy kapcsoló, amivel megváltoztatta az agyát – ki-be, be-be. Önvezérelt neuroplaszticitás. Következtetés? SOHA ne mondd magadnak, hogy a szorongás élethosszig tartó’

Megjegyzés: A fenti információk mindegyike a jobb megértéshez, de nem a kezeléshez használható – kérjük, hogy a stressz, a szorongás és más, a jóléteddel kapcsolatos aggodalmak kezeléséhez kérj orvosi és pszichológiai segítséget és útmutatást képzett szakemberektől.

Kérem, hívjon! 000 sürgős segítségért, vagy kevésbé sürgős esetben forduljon az olyan támogató szolgáltatásokhoz, mint a nővér & szülésznői támogatás, a Lifeline és a Beyondblue, vagy keresse fel háziorvosát.

  • Bergland, C 2013, ‘The size and connectivity of the amygdala predicts anxiety’, in Psychology Today, megtekintve 2017. szeptember 2., https://www.psychologytoday.com/blog/the-athletes-way/201311/the-size-and-connectivity-the-amygdala-predicts-anxiety.
  • Calm Clinic (é. n. d.), How the amygdala affects anxiety, Calm Clinic, megtekintve 2017. szeptember 2., http://www.calmclinic.com/anxiety/amygdala.
  • Jennings, BM 2008, ‘Work Stress and Burnout Among Nurses: Role of the Work Environment and Working Conditions’, in: Hughes RG, (szerkesztő), Betegbiztonság és minőség: An Evidence-Based Handbook for Nurses. Rockville (MD): Agency for Healthcare Research and Quality (US), 2008 Apr, 26. fejezet megtekintve 2017. október 3. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK2668/.
  • Shin, LM & Liberzon, I 2010, ‘The Neurocircuitry of Fear, Stress, and Anxiety Disorders’, Neuropsychopharmacology, vol. 35, no. 1, pp. 169-91, megtekintve 2017. október 3., http://doi.org/10.1038/npp.2009.83.
  • Unlearning Anxiety 2017, Anxiety & the amygdala, Unlearning Anxiety, megtekintve 2017. szeptember 2., https://www.unlearninganxiety.com/amygdala/.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.