Reddit – natureismetal – Egy harkály nyelve körbetekeredik az agya körül, hogy megvédje, miközben 1500 g-erővel kalapál!

Oké, szóval utánanéztem a dolognak részletesebben. Úgy tűnik, hogy az interneten ellentmondásos információk vannak erről a témáról.

A forrás, amit az előző hozzászólásomban használtam, és a harkályokról szóló, elég részletes wikipedia oldal nem sorolja fel ezt az egyedi nyelvszerkezetet azok között a jellemzők között, amelyek szerepet játszanak a madár fejének ütéscsillapításában.

Viszont más források, mint például az általad említett, és itt egy másik, kifejezetten azt állítják, hogy a nyelvszerkezet segít az ütéselnyelésben.

Nem vagyok madarász vagy biológus, de azért utánanéztem tényleges tudományos munkáknak; sajnos a legtöbbjük fizetős falak mögött volt, de itt van, amit találtam:

  • May, P.R.A., Fuster, J.M., Newman, P.A. & Hirschman, A.(1976): Woodpeckers and head injury. Lancet 307,454-455.

Ez fizetős fal mögött van, de egy másik cikk* (figyelmeztetés, automatikus pdf letöltés) hivatkozik rá:

Változatos ütéselnyelő mechanizmusokat javasoltak, amelyek az állkapocs hátsó végéhez csatlakozó izmokat … vagy a nyelvhez kapcsolódó izmokat érintik, amely a fej hátsó része köré tekeredik (May et al., 1976).

*Gibson, L. J. “Woodpecker Pecking: How Woodpeckers AvoidBrain Injury”. Journal of Zoology 270.3 (2006): 462-465. Web. 20Apr. 2012. © 2006 The Zoological Society of London

May et al. cikkére valójában az egyik fentebb közzétett “nyelvpárti” forrás hivatkozik. Ez a cikk tehát azt állítja, hogy a nyelv a lengéscsillapító mechanizmusok része. Itt kell megjegyeznem, hogy ez a cikk 1976-ból származik.

A hivatkozó cikk egy másik, újabb (1999-es) cikket említ:

  • Bock, W.J. 1999: Functional and evolutionary morphology of woodpeckers. In: Adams, N.J. & Slotow, R.H. (szerk.) Proc. 22 Int. 22 Int. Ornithol. Congr.

(letöltött oldal)

A hivatkozás (fentről folytatódik):

Változatos ütéselnyelő mechanizmusokat javasoltak, amelyek az állkapocs hátsó végéhez kapcsolódó izmokat (Bock,1964; Spring, 1965; May et al., 1976) vagy a fej hátsó részét körbetekerő nyelvhez kapcsolódó izmokat (Mayet al., 1976) érintik. Ezek mindegyike azonban azzal a nehézséggel küzd, hogy az ilyen ütéselnyelő mechanizmusok úgy működnek, hogy növelik az ütés időtartamát, csökkentik az erőt és következésképpen a fúrás hatékonyságát (Bock,1999a).

Közvetlen idézet Bocktól:

Az ütéselnyelő mechanizmusoknak a fúrás során a harkályok agyhüvelyére és agyára ható erők csökkentésére irányuló javaslatai ezért elvethetők.

Azaz Bock szerint más tényezők (a koponya szerkezete) azok, amelyek csökkentik az agyat érő traumát.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.